2015.06.16.
Tiradentes
Reggel frissen borotválkozva elindultam a buszmegállóba, hogy várjam a fél óránként induló buszt Tiradentesbe. A buszmegállóban nézelődve feltűnt, hogy sok motoros világító mellényben és extra bukósisakkal száguldozik, kicsit jobban odafigyelve feltűnt, hogy ezek motoros taxik. Nekem se kellett több, leintettem egyet, hogy megkérdezzem, mennyiért vinne el Tiradentes-be, és mivel ez az élmény megért 20 BRL-t, ezért befizettem az odaútra. Nagyon biztonságosan és szépen közlekedett, úgyhogy semmi gond nem volt a sráccal. Amikor azonban kiértünk Sao Joao-ból, akkor hamar feltűnt, hogy két város között vezető út bizony macskakővel van kirakva. Egy biztos, vesekövem nem lesz egy darabig. :-)
Lélegzetelállítóan szép kisváros Tiradentes. Legfőbb nevezetessége az Igreja Matriz de Santo Antonio oltárai és belső terei brutális mennyiségű arannyal vannak díszítve. A városban sétálva kicsit olyan érzésem volt, mint Szentendrén, na jó azért annyira nem hasonlítanak egymásra. :-)
Egy kis gasztronómia. A helyi nevezetes étel a "paõ de queijo" (sajtos kenyér), ami sajtból es kukorica lisztből készül. Gondoltam eljött az ideje, hogy kipróbáljam, ezért a főutcán a Rua Gabriel Passos-on beültem egy szimpatikus kis helyre: "na Venda" bárba. Kivételesen a tulajdonos beszélt angolul, így könnyen megértettük egymást. Hihetetlen finom szendvicset kaptam, melyhez banán-chipset és goiabada-ból (ami a guavaból készült birsalma-sajt, csak alma nélkül) készült ketchup-öt talált fel. Ezt lefojtottam egy "Rómeó és Júlia" elnevezésű desszerttel, ami egy-egy szelet a már említett goiabada-ból és egy kemény fehér sajtból. Tipikus minas gerais-i specialitasok! Ha valaki erre jár, ki ne hagyja! Holnap indulás Rióba!!!
