2015.08.02-03.
Cusco és környéke
Cuscot az inka mitológia szerint Inti, a Napisten két gyermeke alapította. Inti letekintett a földre és azt látta,hogy az emberek állat módjára élnek a Titicaca tótól északra. Inti magához hívta fiát, Ayar Manco-t és lányát, Mama Ocllo-t, és megkérte őket,hogy szálljanak le a földre és alapítsanak egy birodalmat. Adott nekik egy arany botot azzal,hogy amikor a bot belesüllyed a földbe sétálas kozben, akkor ertek el a kiválasztott helyre,ahol megalapítják a Nap birodalmának fővárosát. Masnap a ket testver díszes ruhában a Titicaca tó vizeből kisétáltak a földre. Az emberek akik ezt láttak, tisztes távolból követtek oket,mert tudtak, hogy természetfeletti lények. Hosszu ut utan a testvérek egy termékeny völgybe érkeztek,ahol Inti arany botja a földbe süllyedt. Itt alapították meg Cuzco városát. Ayar Amnco a férfiakat megtanította földművelésre, haz építésre es vadászatra. Mama Ocllo pedig a nőket tanította meg kötni, varrni, főzni es rendben tartani a házat. Ayar Manco megváltoztatta a nevét Manco Capac-ra, elvette feleségül testvérét Mama Ocllo-t, és ők uralkodtak a birodalmon. Ettol kezdve minden uralkodó az ő leszármazottaik voltak, akik a testvérükkel házasodva adtak tovabb a hatalmat gyermekeiknek.
Cusco varosban található inka épületeket a spanyol gyarmatosítók lerombolták és templomokat, főúri palotákat építettek rá. A városon kívül, de elérhető távolságban lévő erődítményeket es inka templomokat szinten nagyrészt leromboltak, es felhasználtak a cuscoi építkezésekhez.
Az egyik kolostorrá átépített cuscoi inka kegyhely a Qorikancha azaz Nap (vagy arany) templom-együttes volt. Minden fal arannyal volt bevonva, tobb tonnányi arannyal. A trapéz formájú ajtók és ablakok a földrengésekkel szemben nagyon ellenállóak voltak. A komplexum legfontosabb része a Csillagok temploma volt. Kelet felé néző dupla szegélyű ajtaja nagyobb volt, mint a hétköznapi épületek bejaratai. Ez nem csak szimbolikus jellegű volt,hanem praktikus is, hiszen az inka uralkodó osztály magasabb volt a köznépnel (160-165 cm), mivel jobb ellátást kapott gyerekkortól fogva, ezert magasabbra nőttek (180-190 cm magas múmiákat találnak). A templom komplexum körüli kertben minden aranyból volt (fák, bokrok,virágok). Ezeket vitte el Pizarro, öntötte formába es kuldte Spanyolororszagba. Fontos megjegyezni,hogy az inkák szamara az arany ea az ezüst nem számított értéknek,csak díszítő elem volt.
A jegyellenőr megkerdzte, hogy hova valósi vagyok. Amikor mondtam,hogy magyar, mosolyogva válaszolta "Ferenc Puskás! Ferenc Puskás!". Ezt nevezem országimázsnak!
Az első nap megnéztem az ottani Precolumbiai Művészetek Múzeumát is, nem volt rossz, de a santiagói jobban tetszett. A cuscoi katedrális két másik templommal épült egybe. A XVI. századi freskók közül a legérdekesebb egy cuscoi születésű indián művész, Marcos Zapata "Utolsó vacsora" c. festménye, ahol Krisztus előtti tálon egy ropogósra sült tengerimalac van. A katedrális egyik oldal kápolnájában talalható a keresztre feszített sötétbarna bőrszínű Krisztus, egy másikban 26 kg aranyból készült oltár a "Földrengések urának" (Chapel del Señor de Los Temblores). A főtér, a plaza de las Armas másik oldalán található a katedrális méretével es pompájával veteksző La Compañia templom.
Az Inka Múzeum legérdekesebb része az inka uralkodó osztály tagjainak múmiái, amelyek egy részét cserép edényekbe helyezték, körülöttük a mindennapi használati tárgyaikkal, melyek egy jelentős része ezüst es arany ékszer volt.
Tambomachay 3850 m magason fekszik. Kevesebb mint 10%-a maradt meg az eredeti épületegyüttesnek, mivel a köveket felhasználtak a cuscoi építkezésekhez. Az inka utak hálózata az egesz birodalmat behálózta. Ennek egyes megállói voltak a pihenőhelyek, a "tambo"-k. Ezeket az utakat a hírnökök, kereskedők használták főleg. A hármas vízesés az épületen (!) a három "világra" emlékezet (menny, föld, alvilág, melynek szimbolikus állatai a Kondorkeselyű, a puma és a kígyó), amiből a világegyetem all. Ezek a pihenőhelyek mindig együtt jártak "vámszedő" épületekkel,melyek nem elsősorban adót szedtek be, hanem adminisztrálták az utazókat.
Pukapukaro temploma a harom vilag kozotti kapcsolatot teremtette meg, ami egyben a Földanya (Pachamama) temploma volt. Mindenhol a három szent állatot ábrázolták, általában kőszobor es kőfaragás formájában. Itt volt az inka mumifikáció "központja" is. Minden temetkezési helyre egyben kondor-szobrot is építettek, ami a lelkeket vitte fel a "mennybe".
Saqsayhuamán (La cabeza de puma) a legnagyobb templom-együttes volt egész Del-Amerikában a maga korában, Pachacute inka király idejében épült. Hússzor nagyobb volt mint Machu Picchu, csak oda nem ertek el a spanyol hódítók, igy az nagyjabol epsegben megmaradt. 20.000 ember dolgozott folyamatosan az építkezésen tobb évtizedig. A kőfalakat vízzel es homokkal csiszoltak simára. Egy víztározó volt a templom felett, a hegy tetején, három kör es több négyzet alapú kőfal tartotta a kulonbozo források szerint 20-50 m magasra tornyosuló vizet a közepén. Ilyen magas épületeket Európában abban az idoben nem tudtak épiteni.
Az inka munkamorál nagyon erdekes es "kooperativ" volt. Minden 18-50 ev kozotti férfi köteles volt évi 3 hónapot dolgozni az államnak, ezt hivtak "Mita"-nak. A Napisten, Inti tiszteletére közösségi munkában építkezéseken dolgoztak az emberek, ezt hivtak "Minca"-nak. Ez ugyan hivatalosan nem volt "kotelezo",de senki sem merte megtagadni. Ugyanis, aki megsem segitett, azt száműzték. A harmadik fele munka, pedig a családok kozotti kölcsönös segitseg nyújtás volt, az Ayni. Ez elsősorban mezőgazdasági munkákban, építkezésben, konyhai munkában nyújtott kölcsönös, idény jellegű segitseg. Ezen kivul természeti katasztrófa esetén a nők közlések voltak résztvenni a sérültek gyógyításában, ellátásában. Ezt hivtak Chunga-nak.
