2015.08.11-12.
Trujillo
Señora de Cao és Huacas de la Luna
Moché kultúra 200-800 között volt meghatározó Peru északi és középső területein. Az egyes régiókat kulon kulon kormányzók (királyok) uralták, de azonos vallási es kulturális hagyományokat követtek. A mai Cao falu mellett találtak rá a 20. század közepén helyi sámánok (varázslók, spanyolul Brujo) egy szakadékban régi cserépedényekre és ezzel indult el a hely feltárása.
A terület mar Kr.e. 3000 évvel is temetkezési hely volt (Huaca Prieta). A mai névén Huaca El Brujo (Sámánok szent helye) moche adminisztratív, poltikai, katonai és vallási központ is volt. A moche családfők mind hozzájárultak agyag téglákkal az építkezéshez, melyet saját szimbólumokkal láttak el. 250 különböző szimbólumot azonosítottak eddig a téglakon, ami segít az archeológusoknak a környékbeli ásatásokkor az egyes "családok" azonosítását.
A templom komplexum mellett futball pálya nagyságú ceremónia területet alakítottak ki a szertartások "nézőinek". A szertartás rituális harccal kezdődött, melynek soran a veszteseket meztelenre vetkőztettek es felsorakoztatták, afrodiziakummal es fájdalmat elnyomó gyógynövényekkel itatták. Majd karjukon vagy nyakukon sebet vágtak, felfogták vérüket, melyet rituális szertartás közben a földre öntöttek később, néhánynak levágták a fejét is és igy áldozták fel őket a Földanyának (Pachamama) és más isteneknek (pl. a Hegy Istenének).
Aiaipaec, a teremtés istenét, pók és rák kettős alakjában ábrázolták jelképezve ezzel a föld és a tenger kettősségét. A legrégebbi moche épületeket is mar kifinomult ábrázolásokkal es díszítésekkel látták el. 2.4 m hosszu napisten ábrázolast találtak fafaragás formajaban.
A moche kultúra mezőgazdaságra es halászatra épült, a kagyló héjakból és nemesfémekből olyan ékszereket készítettek az ásatás során megtalált, tetovált 20-25 körüli kormányzó asszonynak (Señora de Cao), amelynek összetételét és 1800 évvel ezelőtti gyártásának technikáját (arany és ezüst sajátos, stabil kombinációját) még mindig nem tudták megfejteni a kutatók. Señora de Cao Kr.u. 300 korul halt meg szülés után, és a temetkezési helyből és az ott talált tárgyakból következtetve nagyon fontos személyiség lehetett. Mumifikált holtteste és kincsei lenyűgöző látvány, de nem fényképezhető.
Szintén a moche kultúra lenyűgöző lelete az "Huecas del Sol y de la Luna" (a Nap és a Hold Szent helye). 1991-ig egy katonai kiképző és focipálya volt, ahonnan mindenki azt vitt el, amit akart. Magán cégek kezdtek el finanszírozni a feltárást (többek között egy sörgyár), mivel az államnak nem volt penze rá. Aiaipaec - a Teremtés Istene lakott itt a monda szerint, a vesztes harcosokat itt áldozták fel, hasonlóan az el Brujo de Cao-ban lévő templomhoz. Az ábrázolásában víz, a föld, a levegő, a nap szimbolikáját hordozza es ötvözi. A piramisok ugy épültek fel,hogy az egyes templomokat körülbelül 50-100 év különbséggel egymásra építették. Amikor meghalt egy nagy tiszteletnek örvendő pap vagy kormányzó, akkor eltemették és ráépítették a következő templomot. Ezert van neha 4-5 templom egymáson. Hihetetlen, de dilettaciot építettek az épületekbe, hogy földrengésnek ellenálljon. A téglákat egymásra merőlegesen tettek építezéakor, ami szinten növelte az ellenálló képességet. Az egyes isten ábrázolások különböző "érzésekkel" ábrázoltak az arcot. A kiváló akusztikaval rendelkező főterén 10.000 ember figyelhette a szertartást. A fali rajzok és mozaikok mind szimbolikus jelentéssel bírtak, többek között a tipikus csupasz perui kutyát (viringo-t) is ábrázolták már Kr.u. 200-300 korul. De van tengeri hullámon való szörfös ábrázolás, valamint fehér szakállas ember "európai" koronával, jogarral (buzogánnyal) és országalmával való ábrázolása is megtalálható, mely az "orákulum"-ok víziója alapjan készült. Külön érdeksség, hogy mindket helyen az átlagos évi 1-2 magyar látogatóból idén én voltam az első...
11-12.08.2015.
Trujillo
Señora de Cao and Huacas de la Luna
The moché indigenous culture was flourishing between A.D. 200-800 in northern and central part of Peru. The different regions were ruled by governors (rules), but they followed the same religious traditions and habits. Near to the village Cao (as called now) some shamans (in Spanish: Brujo) practicing rituals found old pots. This is why the site it's called "Huaca El Brujo" (Sacred site of the Shamans). It was a military, administrative, political and religious centre. For the construction all moché tribes (families) contributors with adobe bricks carrying spacial symbols to identify the family, it sent. There are more than 250 symbols catalogued.
The rituals started with fights between the solders, where the looser was taken the cloths off and was given a mix of aphrodisiac and pain-killer. Then the priest cut the neck or arm and collected its blood in a pot, which was during a ritual offered to Pachamama (Motherearth). The god of creation, Aiaipaec was portrayed in a half spider half crab form, representing the duality of earth and see. During the excavation they found a mummy of a 20-25 years old women (Señora de Cao), who died during giving birth to a child. She has finely elaborated tattoos all of her arms and legs, and wore nearly 50 kg of jewellery made of gold, silver, seashells and other precious stones. The scientists still don't know how the moché 1800 years ago were able to elaborate the special mix of gold silver, they found. Unfortunately in the museum it was prohibited to take any kind of fotos.
An other amazing artefact of the moché culture is the "Huecas del Sol y de la Luna" (Saint place of the Sun and the Moon). The site was a football playground of the military until 1991. When they discovered the pyramids, private firmed started to finance the excavations. The site was a religious complex astonishingly good reserved under the sand. The wall mosaics and paintings contain imagery of Aiaipaec, the god of creation symbolising the water, earth, air, Sun and Moon. The pyramids were constructed by several temples one on another. Always when a great personality (ruler-governor or priest) died, they buried her or him into the temple and erected a new temple on the older one, so the pyramids were not constructed to be a pyramids as in Egypt, is was an organic development. It's unbelievable but the mochés built dilatation into its buildings and used to construct them with a special method (switching the side of bricks while laying them) to be more earthquake resistant. When during the last earthquake Trujillo was nearly totally destroyed in 1970, the moché sites were not harmed... The moché artist prepared the god's faces with different emotions, nobody knows the reason. The wall mosaics and paintings all had their symbolism. The most shocking was to see several white bearded men with European middle age crown on a wall paining of A.D. 300!!! But there are figures of sea surfing persons and the typical Peruvian dog, the viringo.
It is sad and interesting that this year I was the first Hungarian to visit these sites (due to their statistics) off the yearly average of 1-2 Hungarians.