2015.06.20.
Rio de Janeiro 4
A mai nap a hazai ízek jegyében indult, vagyis egy hatalmas adag sonkás sajtos omlettet csináltam magamnak, hogy legyen energiámat a sok sétahoz, ami rám várt.
Reggeli után elindultam a Santa Teresa negyed felé. A metró megállóból (Cinelandia) kifelé jövet elindultam a Teatro Municipal felé, ahol a hely nevéből is gondolható, hogy sok mozi volt régen, de most inkább elhagyott épületek állnak, az előttük álló terén pedig egy hatalmas akvadukt (Aqueduto de Carioca) fut keresztül, ami most használaton kívüli villamospálya... Hát itt volt egy-két rossz arcú versenyző, akit próbáltam nagy ívben elkerülni, de hát hiába igyekszem, nem tudom levetkőzni, hogy turista vagyok, így a gyorsabbak-ügyesebbek megtalálnak néha, őket egy széles mosollyal és egy hangos "obrigado"-val (köszönömmel) kikerülöm. Eddig bejött.
Némi buszozás után, felértem a Parque Das Ruínas-ba, amely egy neves művész és mecénás (Laurinda Santos Lobos) háza volt, aki halála után a városnak adományozta, az pedig hagyta lerobbanni. Nehány évtizeddel később mar csak a tartófalakat meghagyva átépítették kilátónak. A mellette álló ház egy másik mecénás műgyűjtő tulajdona volt, aki a gyűjteménnyel együtt hagyta a városra a házát, ami jelenleg a Museu de Chácara do Céu néven működik. Érdekessége a helynek, hogy 2006-ban egy szép pénteki delutanon, nyitvatartási időben gépfegyverrel es gránáttal felszerelt fegyveresek kirabolták és 45 millió dollár értékben vittek el Monet, Matisse, Picasso és Dalí képeket. Az FBI top 10 körözött műkincsei között továbbra is megtalálhatók. Ezek nélkül persze a kiállítás élvezhető, de hiányos...
Egy kellemes csirkés quiche és egy laza saláta elfogyasztása után tovább folytatódott a séta a negyedben, többek között megnéztem az Escadaria Selarón-t, ami az lépcsőt kidíszítő, azóta meggyilkolt chile-i művészről kapta nevét. Minden európai és rengeteg tengeren túli országból van egy-két vagy több dísz cserép, amit beépített a lépcső körüli falakba. A délutáni szieszta után a házigazda lehívott egy "sarki" házibuliba. Nem viccelt, a benzinkút melletti köztéren DJ által kevert zene, büfé és árusok között táncol a fiatalság. Egy órát bírtam a helyi, brazil slágerekből. Azért nem volt rossz. :-)
