2015.08.14.
Cajamarca és Cumbe Mayo

Cajamarca a perui történelem egyik meghatározó, habár szomorú eseményének helyszíne.
Atahualpa apja 1525-ben meghalt, a trónt azonban két fia is magának követelte, ezzel pedig egy komoly inka polgárháború alakult ki. Atahualpa a mai Ecuador területéről indult féltestvére ellen Cuzco, a főváros irányába. 1532-ben azonban találkozott a spanyolokkal, Francisco Pizarro vezetésével, akitől segitseget remélt a harcban. A spanyolok azonban elfogták őt és 80 fős katonai, poltikai és vallási vezetőből álló kíséretét. Váltságdíjat ígért Atahualpa a szabadságáért: egy szobányi aranyat és két szobányi ezüstöt addig a magasságig, amig egy ember felér a kezével. (Atahualpa 185 cm magas volt, igy bőven 2 m fölött volt az arany magassága.) Ezt a szobát nevezi a történelemírás "Quarto de Rescate"-nak, szabad fordításban a váltságdíj szobájának. (Ez egyebként a város Naptemploma volt.) Ez volt az a szoba,ahol őt a spanyolok nyolc hónapig fogva tartották. 1533-ban megérkezett a több tonnányi nemesfém váltságdíj, azonban a spanyolok mondvacsinált vádak alapján halálra ítélték és végül ki is végezték.

Cumbe Mayo (jelentése keskeny patak, spanyolul Rio Fino) egy kőerdő és kanyon, melyben 1937-ben fedeztek fel véletlenül egy ember alkotta akvaduktot. A Cumbo Mayo-ban az emberek 3500 evvel ezelott kezdték el a vizet "használni": terelni, felfogni, tarolni. A pre-columbiai Dél-Amerika legrégebbi (és máig fennmaradt) ember alkotta építménye, hidraulikai "műve" volt. Minden kultúra alapja a "megfigyelés". Az itt lakók is megfigyeltek,hogyan működnek a folyók, es ennek alapjan egy több kilométeres vízelterelő csatornát és egy kis akvaduktot is építettek egy patak vizének eltereléséhez. Lenyűgöző technikai tudás kellett ehhez abban az időben.