2015.06.22.
Rio de Janeiro 6.
Nagyon furák ezek a brazilok. A ma reggeli készpénz felvételi kísérletemnél, az automata 20 BRL "covinience fee"-t akart a 300 BRL-es pénzfelvételre ráterhelni. Passzoltam, kerestem másik automatát. Ami nem olyan egyszerű azért... Sok helyen a kártyaelolvasók egyszerűen nem veszik be a MasterCard-jaimat. Se fizetéskor, se kp-felvételkor sokszor.
Reggel a Jardim Botânic-ban sétáltam,nagyon szép park, különleges növényekkel, különösen lenyűgöztek az orchideák.
Ma sikerült csúcs-időben a belvárosban kóborolnom, és metróval próbáltam haza jutni. Élmény volt. Ha valaki volt már a londoni metróban peek-time idején, az azt képzelje el és tegyen hozzán pár apróságot: külön "női" metrókocsi, az ülőhelyekért sprintelő és a beszálláskor egymást taposó utazó közönség. Ahogy tanult kollégám mondaná: "He...?"
Azonban megérte a tumultusban tipródni, mert a város legszebb cukrászdájában, a Colombo Café-ban fogyaszthattam el egy mennyei "bolo de limãot", azaz lime-tortát (ami sokkal finomabb a citromtortánál!) és egy fehércsoki-tortát.

22.06.2015.
Rio de Janeiro 6.
Some things in Brazil are quite strange. E.g. my MastrCard is sometimes accepted sometimes not, doesn't matter if it's paying or withdrawal. Some machines refuses it simply. And if I find some which would actually allow me to withdraw, ask me for a 20 BRL "convenience fee", for a 300 BRL transaction...
In the morning I was walking in the Jardim Botânic, full of interesting trees and beautiful, colourful orchids.
I n the metro in peak-time, I realised that exists such as "female wagon". Moreover, in the other wagons some people are really beating the qualification of short-term running for the Olympics to get a seat. Others are trying to get into a wagon, when everyone else already would like to leave it. I felt like a Sardinia.
However it was worth to fight my way into the city centre, because I could have a fabulous "bolo de limão" in one of the most famous pastry of Rio, the Colombo Café.

2015.06.21.
Rio de Janeiro 5
Ma reggel átköltöztem egy másik szállásra, egy kicsit nagyobb szobába a Copacabana közelébe. Azonban a költözés kissé kalandosra sikeredett, ugyanis sikerült rossz buszra szállnom. Csak azt néztem, hogy a Copacabanán van a busz végállomása, de nem néztem, hogy milyen útvonalon megy. Amikor mar 5 perce az ellenkező irányba mentem, akkor rájöttem, nincs más választás, ha időben oda akarok érni, le kell szállnom és taxit kell fognom... Végül azért odaértem.
Ma egész nap mászkáltam Renato barátommal az Ipanema tengerparton, és a pár utcával arrébb levő tónál, a Lagoa Rodrigo de Freitas-nál. Érdekes volt a tó, körben futópálya és bicikliút, nagyon szépen karban tartott környezet és valószínűleg borsos áru lakóépületek övezik. A tó melletti bulya növényzetben kócsag-szerű madarak, kacsák és cuki vízidisznók laknak. Egy helyi étteremben ebédeltünk, ami önkiszolgáló jellegű rendszerben működik és kilóra mért áron fizetnek a vendégek. Brazíliavarosban a brazil külügy "menzáján" 35 reál volt egy kg, itt 75. Ez is a hely varázsához tartozik. :-)

21.06.2015.
Rio de Janeiro 5
This morning I changed my apartment, to a slightly bigger room near Copacabana. The moving was not going as planed. I took a bus, which showed "direction Copacabana", however after 5 minutes on the bus and driving to the opposite direction, I thought, I rather get off and catch a taxi... It seems that between Botafogo and Copacabana the bus goes a looooong rout. I arrived finally on time.
The whole day I was walking with my friend Renato in Ipanema beach and around a huge lake a few street away called Lagoa Rodrigo de Freitas. It was interesting, around the lake there was running and cycling track, lively flora and fauna, including cute capybaras. We had lunch in a nice restaurant of the district, self-service and the food priced by kilogram. The same system as in the buffet of the Brazilian Foreign Ministry, with a slight difference, that in Brasilia one kilogram was 35 BRL, here 75 BRL. That belongs to the magic of Ipanema. :-)